Cinikus motoros

Jó ideje néma vagyok, sőt, el is köszöntem. Most viszont egy rövid időszakra visszatérek. S hogy miért? Ahogy közösségi oldalon engem felvállaló ismerőseimnek már írtam, ez az év töményen FP-ről, azaz Fekete Péntekről, a motoromról, az 1975-ös Ironhead Sportsterről, és a vele töltött időszakról,…

„Ha elmondod merre motoroztál akár csak az Ironheaddel, és közben mit éltél át és mit csináltál végig, a hallgatóság egy része nem hisz neked és ezért kinevet, a másik fele hiszi, és ezért gyűlöl, hiteltelenít” Mondta nekem az az ember, aki mindent végigcsinált velem. Ennyi. Nincs miről írnom,…

 Van az úgy, hogy az iskolában tanultak belemásznak a mindennapjainkba, pedig mennyit mondogattuk, hogy „minek az nekem, sosem fogom használni”. És tessék! Nesze neked! Az elmúlt hétvégén csőstül jött a fizika, a pszichológiai oldalról pedig szó se essék. :D     Az úgy volt, hogy van –volt?-…

Ezt még a 2018. szeptemberi banzájról írtam, aztán valahogy elfeledkeztem róla. A hétvégén viszont eszembe jutott egy hot rodderekkel készült interjú kapcsán. Ki tudja…hátha idén újra homokozhatunk a vén járgányokkal. ;)            Lassan olyan leszek, mint egy nyomorult tudósító, de azért…

 "Kedvenc” örökzöld témám az intés, a motoros köszöntés. Ezen mindenki fennakad előbb-utóbb. Aztán aki motorozik az persze rájön, hogy a motor akkor is megy, ha mindenféle ismeretlen nem köszönget, mondjuk egy –motor-forgalmas útvonalon. A segítségnyújtás már más téma. Annak „kötelezőnek” illene…

  Vannak kérdések, amiktől feláll a szőr a hátamon. Forgatom a szemem, hiszen tudom nem jöhetek jól, azaz konfliktus nélkül ki belőle, akárcsak az a bizonyos nyúl, akinek ha van kétféle cigarettája, akkor azért kap, mert nincs rajta sapka. Az ilyen kérdések közé tartozik a „Mennyit motorozol egy…

201. Ez a kétszáz egyedik posztom. Tíz év alatt. Sok-e vagy kevés? Kinek hogy'. Morfondírozzunk kicsit... Annak idején, tíz éve azért kezdtem ezt a blogot, hogy a sok hülyeséget ami belém szorult kipakoljam valahova, hogy írhassak. Mert szerettem írni. És titkon reméltem hátha lesz valami érdekes…

  Minden reggel automatikusan rápillantok a naptárra. Egyrészt hogy lássam nagyjából mi, illetve inkább ki vár rám, másrészt a névnap. Van-e valaki, akit szeretnék aznap üdvözölni. Így ugrott ma kora reggel elém a név. Gerzson. Sok minden asszociáció elém tódult, így az első budapesti harley…

  „Csak a saját szememnek hiszek!” Gondolom nemcsak én vallottam ezt a mondatot. Vallottam. Igen, múlt idő, hiszen magamutogató nárcisztikusokat kinevelő digitális korunk jól megnyirbálta jelentőségét. No de haladjunk lassabban, és tán érthetőbben. Akkor, ahogy szoktam: szóval az úgy volt. Az úgy…

  A címben szereplő mondat mely egy immár klasszikusnak számító vicc csattanója, Bencének köszönhetően vált szállóigévé még a második Drink’N’Ride során. Aztán valahogy ottmaradt. Mármint a mondat, mármint a fejemben, mármint a motorozással, a motorosléttel   kapcsolatban. Azzal, amit számunkra ez…

Nyár van, motorozunk. Mi mást is csinálnánk. Az előző éjszakai fogyasztás -és ez nem benzinben értendő- érezteti hatását, kialvatlansággal összeölelkezve. Azaz finoman szólva sem vagyok topon. Ezt persze útitársaim sem hagyják szó nélkül, megy is az ugratás rendesen. Bénaságomat némileg oldja a…

  A Piva kanyonnál Százezer. Van kinek kevés, van, ki soha meg sem közelíti. Relatív. Százezer. Persze kilométer. Mi más. Nem nagyon szoktam hisztériázni a kilométereken, inkább élményt gyűjtök, mint statisztikát, éppen ezért volt döbbenetes mikor kiderült úgy tűnik „kötelező” motorgenerál…

Százezer. Van kinek kevés, van, ki soha meg sem közelíti. Relatív. Százezer. Persze kilométer. Mi más. Nem nagyon szoktam hisztériázni a kilométereken, inkább élményt gyűjtök, mint statisztikát, éppen ezért volt döbbenetes mikor kiderült úgy tűnik „kötelező” motorgenerál lesz hamarosan. Muszáj…

Nyílt motoros buli. Az elmúlt évtizedeknek köszönhetően mindenhol van ismerős, így itt is. Állunk kapcsolatteremtő poharainkkal a söntés mellett, és beszélgetünk. Órákig nem tudunk továbblépni, pedig beszélgető társaink folyton cserélődnek. Olykor az ismerősök ismerősei is odacsapódnak. Én ekkor nem…

Egy hét Mátyás királyos országjárás és két napi masszív névnap ünneplés után úgy gondoljuk, átköltözünk vasárnap kora este a hétvégi motorosbulit követően gyakorlatilag néptelenné vált kemping területén. Átcuccoljuk a házat és a járműparkot is. Kánikula van. Eddig motorom sztendere alatt békésen…

Ahogy már írtam, Ironhead Sporim akksija tisztes munkában töltött négy év után megadta magát. Fogyóeszköz, gondoltuk és különbejáratú szervizesem késlekedés nélkül be is szerezte az utódot. Nem volt olcsó. Aztán kiderült, nem hogy olcsó nem volt, de legalább drága és szar. Az még csak kezdő…

Szóval volt ez a Drink’N’Ride. Erről akartam írni, mert megér annyit. Aztán ültem, ültem és vagy nem jött semmi, vagy olyan, amit nem engedek ki a billentyűzetemből. Hogy’ a bánatba’ írjak meg valamit, ami egész egyszerűen évtizedeket repített vissza?! Mikor senkit nem érdekelt japánnal vagy-e…

Tudod milyen az, mikor ha törik, ha szakad, akkor is motorozni fogsz. Persze ha attól könnyebb, lehet ehhez ideológiát, programot kreálni. :-) Május első hétvégéjén ez az ürügy a Grab the Flag sorozat ostffyasszonyfai futama volt. Erre a happeningre lassan 15 éve járunk, írtam is róla jó párszor ,…

Ahogy írtam, magyar üdvözléssel, és két éjszakai vadkempingezéssel átértünk Bulgáriába. A géppark mondhatjuk a szokásos. Egy 1967-es és egy 1974-es Shovel, egy 1975-ös Ironhead és a traktorok mellett tiniként az első generációs Buellek egyike. Mindez 2012-ben történt azóta biztos pár dolog…

Nem mondhatom hogy  könnyű időszakon vagyok túl. Persze Keljfeljancsi módjára mint mindig, most is helyrebillenek, de azért nem verem a seggem örömömben. Talán emiatt, talán mert időnként változni, változtatni kell, ösztönösen jött, hogy ami a második legfontosabb életemben azon keresztül történjen…

Motorozunk. Csak úgy, előre eldöntött cél nélkül, aztán persze egy olyan motoros rendezvényen találjuk magunkat amiről olvastam már, ám nem éreztem késztetést a részvételre. Tudatalattink mégis ideterelt. A szervező közösségi oldal infói felébresztik bennem a gyanút, hogy megint egy hazai…

...Reggel érkezik egy autó, csomagtartójában gyümölcsök. Fillérekért. Az érett fügéket már leszedtük, így veszünk egy hatalmas táskával. Ez a reggelink. Neglizsében, a tengerparton. Soha rosszabbat! Hamarosan érkezik a szállásadó öreg is. 5 eurót kér fejenként -…meg a kölcsönvett kempingszékét. :-)…

Az előző részben olvashattál boszniai kényszer pihenőnkről, és az ennek köszönhetően megismert motorosokról, Jajcéről, a bosnyák kultúráról, no és persze rólunk meg a három Shovelről, az Ironheadről és a Buellről. Itt a folytatás, ami kicsit hosszabb lélegzetvételű. A fotók most is hármunk hibái:…

Jelenleg egy maratoni Bosznia-Montenegró- Horvátország túraleírást olvasol négy öreg harlival és egy már szintén nem gyerek Buell-lel. A könnyebb emészthetőség kedvéért részekre tagoltam, illetve írom folyamatosan. Nem nagyon lesz benne technikai okosság, csak az átélt…

Szürke, párás, taknyos és hideg november. Arcodat az ablakra tapasztod és párásodó szemekkel emlékezel a forró nyárra. Fenét! Körülbelül húsz fok, és gyönyörű napsütés! Gyerünk! Gyerünk, de szokásunk szerint lehetőleg kerüljük a populáris útvonalakat, a városi…