Cinikus motoros

201. Ez a kétszáz egyedik posztom. Tíz év alatt. Sok-e vagy kevés? Kinek hogy'. Morfondírozzunk kicsit... Annak idején, tíz éve azért kezdtem ezt a blogot, hogy a sok hülyeséget ami belém szorult kipakoljam valahova, hogy írhassak. Mert szerettem írni. És titkon reméltem hátha lesz valami érdekes…

 De legalábbis járműveink. Itt az új világvége gerjedelem. Úgy tűnik mindig rettegni kell valamitől, mindig kell egy gumicsont. Most épp az etalon, izé etanol emelkedés. Hetek óta folyamatosan ez a kérdés és az általa keltett hisztéria jön velem szemben mindenhol. Mostanra untam meg. :) A nyávogás…

Hosszú évtizedek után ez volt az első Devils börze ahova nem mentem el, így nem tudok írni arról hogy elsősorban alkatrészeket vesznek egy főként alkatrész börzén olyan arcok akiknek levegővétellel egyenértékűen természetes motorjuk saját kezű farigcsálása. Bár úgy tűnik ma már ez sem magától…

  Öt napig vártam, öt teljes napig. Kezdődik a szép emlékű Edda Művek Vörös Tigrise, és ezek a sorok, szavak ismétlődnek rendületlenül koponyám nem is túlrejtett zugában. Nem rejtett, hiszen számomra, számunkra nagyon is fontos dologról van szó. De haladjunk sorjában, hogy ne kelljen gyk.-t írnom…

  Minden reggel automatikusan rápillantok a naptárra. Egyrészt hogy lássam nagyjából mi, illetve inkább ki vár rám, másrészt a névnap. Van-e valaki, akit szeretnék aznap üdvözölni. Így ugrott ma kora reggel elém a név. Gerzson. Sok minden asszociáció elém tódult, így az első budapesti harley…