Cinikus motoros

Minap hatalmas baklövés kezdte el vírus módjára szuperszonikus sebességű terjedését, hála az internet gyorsaságának. Az iromány alapját egy videó adta.  Még vannak olyan kiveszőben lévő emberek, akik magasról tojnak a nagy közösségi oldalnak csúfolt színjátszó körre és nem látták. No, számukra itt…

Ezt megint a gondolat-stelázsiból vettem elő. Őszi. Igaz, csak közvetetten motoros, ám úgy hiszem egysejtűéket már sikerült elriasztanom innen, te pedig érted. Érted, főképp azért, mert mintegy beharangozónak szánom egy másik íráshoz, mely hasonló témát feszeget. Magabiztosság kontra…

Ezt a postot 2016. október 02. kopogtam, mikor a levelek színesedése épp csak elkezdődött. Aztán valahogy úgy alakult, hogy maradt a virtuális asztalfiókban, mindössze egyik fotót emeltem –vagy degradáltam, nézőpont kérdése- borítóképpé. Azóta több mint egy hónap telt el, és ma már mindenütt jól…

Tehát miután kibámultuk magunkat Rilában, elindulunk északnak, Szófia felé. Szófiáig az út eseménytelen, majd a város határában FP jelzi hogy éhes, de olyannyira, hogy lassan csont száraz a tank. Beesünk egy városszéli kútra és körülnézünk. Bár tök mindegy hol van, mert választás nincs. Láttál már…

Fotoszintetizálok a kanapén. Muzsikát hallgatok, szemem közben a velem szemben lévő valós „Idővonalat” pásztázza. A polc oldalára szegezett emlékfoszlányok között egyszer csak megakad szemem egy 2003-as emléken. Máris jön a jól ismert Joker vigyor. Nézem - nézem, és az jut eszembe, vajon júniusban…

Ez egy 2012-es túra –többek által unszolt – leírása, annak is harmadik része. Vannak dolgok melyek tán veszítettek aktualitásukból, de a lényeg szerintem maradt. A túrán mint általában, összeszokott csapatunk vett részt, ugyanígy  a géppark is a szokásos. Egy 1967-es és egy 1974-es Shovel, egy…

Ahogy írtam, magyar üdvözléssel, és két éjszakai vadkempingezéssel átértünk Bulgáriába. A géppark mondhatjuk a szokásos. Egy 1967-es és egy 1974-es Shovel, egy 1975-ös Ironhead és a traktorok mellett tiniként az első generációs Buellek egyike. Mindez 2012-ben történt azóta biztos pár dolog…

Meghívásos összeröffenés, motoros apropójú, de nem csupán motorosokkal. Egy idő után megindul a legveszélyesebb fegyver, a férfi pletyka. Röpködnek a nevek, kivel mi van, mi történt, merre fújta a szél azokat, akikkel évek, évtizedek óta nem találkoztunk. Vidék. Szépíthetjük, de akkor is az. Mint…

  A mai nap (január 7.) apropóján jutott eszembe az alábbi történet még 2012-ből, amiből aztán ez kerekedett.    Bolgár túra. Az előző éjszakát „Románia-belsőben” töltöttük egy benzinkút füvén, ló végtermékek között, ám mégis örömmel. Igen, ez is Románia. A mai román Románia. Crajovában köpködve…

…és egy lányra, a városból. :) 1988 december közepe. Több centis hó és mínuszok. Öltözök. Magamra húzom azt a vastag kötött harisnyanadrágot, amit te óvodás korod óta nem láttál, ám én levágott lábfejű verziójában nap, mint nap edzek a futófolyosón. A harisnyára egy farmer, majd arra még egy.…

A fenti mondatot Nyelvújító-Szmöre alkotta, a hajhullást okozó Kari-zást gúnyolandó. Szóval Boldog Károlyt Nektek, egy olyan videóval és dalocskával ami tőlem "elvárható". :) Dropkick Murphys - "The Season's Upon Us" from Rab Media on Vimeo.

Nem mondhatom hogy  könnyű időszakon vagyok túl. Persze Keljfeljancsi módjára mint mindig, most is helyrebillenek, de azért nem verem a seggem örömömben. Talán emiatt, talán mert időnként változni, változtatni kell, ösztönösen jött, hogy ami a második legfontosabb életemben azon keresztül történjen…

Na, kedves feleim! :) Tegnap óta jelentősen megnőtt a számítógépembe betörni szándékozók, valamint itt-ott ismeretlenül közeledni akarók száma. Mivel nem először fordul elő, tudtam hogy elég lesz a blogom elemzőjére kattintanom. És lőn. A forgatókönyv ugyanaz, mint minden esetben. Valakinek szüksége…

Három hónapon belül két barát halála. Ez több, mint ami ép ésszel felfogható. Most tényleg elfogytak a szavak… Számolatlan alkalommal veselkedtem neki hogy elbúcsúzzam Tőle. Sokadszorra sem sikerült. Látom magam előtt, ahogy csendesen mosolyogna szavaimon. Mindig utálta a nagy szavakat. Csendben…

Napfényes őszi kora délután teendőimet intézendő sétálok a belvárosban. Utam egy gimnáziumot érint. A látvány, ami elém tárul, arcomra varázsolja a szokásos Joker vigyort. Fiatal fiúk motorjaikon és tűkön ülve várják, hogy a súlyos fakapu feltáruljon és kilépjen rajta „A” lány. Úgy látszik vannak…

Október második hétvégéje. Évtizedek óta a mannheimi Veterama időpontja. Neki is.  Idén azonban annyi volt a kavarás az utazással, a kivel-mivel kérdésével kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban ember legyen a talpán, aki követni tudta a „megyek”, „nem megyek” hullámvasútját. Indulás csütörtök este.…

Egy –amúgy, bármilyen hihetetlen, de pozitív hangulatú - blogomhoz kerestem illusztráció fotót az interneten. Beütöttem ezerféle variációt, ami reményeim szerint közelített az általam elképzelt fotóhoz. Rövid idő múlva gyomrom hánytálért kiáltott. Több okból is, hiszen a vágyott képet nem kaptam…

Motorozunk. Csak úgy, előre eldöntött cél nélkül, aztán persze egy olyan motoros rendezvényen találjuk magunkat amiről olvastam már, ám nem éreztem késztetést a részvételre. Tudatalattink mégis ideterelt. A szervező közösségi oldal infói felébresztik bennem a gyanút, hogy megint egy hazai…

A címet adó közismert mondás jutott eszembe az alábbi történetről. A szokásos, évi két hetes, többezer kilométeres túra után megérkezünk házunk elé. Épp kászálódunk a felcuccolt motorokról, mikor ismerős érkezik, kézen fogva vezetve a soros barátnőt. - Mentek vagy jöttök? – kérdezi A „Most…

Még két év sem telt el, és újra nekrológot írok… Bár egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy én vagyok rá a legkompetensebb személy, hiszen ha jól emlékszem a 2010-es kisszékelyi bulin találkoztam vele először, nem úgy, mint Zoli. Zoli, akivel együtt nőttek fel, akivel együtt tréfálták meg az…

No, most hogy már megjelent ahol meg kellett, felteszem ide is. Egyrészt mert az én gyerekem, másrészt mert a két oldal olvasótábora között hatalmas a különbség. Nem valószínű hogy jártok arrafelé. Jöjjön aminek jönnie kell! ;) Lakeside Weekend beszámoló 2016.  A címben szereplő óhajtó mondat…

Rengeteg témát sodor elém az élet. Van, mikor úgy érzem jobb nekem ha megírom, és van olyan, hogy inkább elhessentem, vagy egyszerűen megtartom piszkozatban. Most olyanom van, hogy egyiket feldobom.  Korábban láttam már ezt a közösülő egyesülést, de múlt héten pofámba lökte a net. (basszus tényleg…

Ha –bármennyire is jó érzés magyarnak lenni, de -unod már a zöld gyep és a bőrbogyó együttes bámulását, ha a megvonási tünetek miatt már a falat kaparod, ha a lábadban van már a bugi…nyugi. Pár nap, és huszonharmadszorra is kezdetét veszi a négy napos őrület! Igen, már megint Agárd és megint a Park…

Nyolc napon túl gyógyuló…olvasod a hírben. Egy mondat, ami tudatja, a sérült túlélte a balesetet. Szerencsés - gondolod, és már el is felejted. Ha értékrendedbe belefér, ilyen- olyan okból posztolgatod, nyilvánosan borzongsz, borzongatsz. Aztán az élet úgy hozza, hogy találkozol egy „nyolc napon…

Motorozás közben (tudom, nem történt meg, hiszen nincs fotó :) ) egy útkereszteződésben az alacsonyabb rendű útról rákanyarodik az általunk használt főútra egy nagyobb - legalább 8-10 motort számolok- osztrák csapat. Illetve nem is a csapat kanyarodik, és itt kezdődik a gondolatrohanás. Mi öt…