Kényszerű együttlét nem hasonszőrűekkel. Mentős gyakorlatát töltő rezidens meséli nekem egy motoroshoz vonulásuk eseményét. Többiek elkapják a fonalat, és hopp, máris a hálás, motoros témánál vagyunk. Ez is olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá, mindenkinek véleménye van. Így persze eddig félfülelő emberünk is elkezdi panaszolni hétvégi kalandját, majd vissza és belekérdezéseimre demagóg üzemmódban alkalmazott Kresz, vagy inkább jogi ismereteit húzza elő a cilinderből. Például hogy miért nem egymás után mennek a motorosok, miért „össze-vissza”. Majd persze kiderül, a zipzárra gondol. Próbálom magyarázni neki miért is hasznos ez a haladási alakzat, de nem hallgat meg. Szidja a motorosokat, meg hogy ilyen donor, olyan donor (orvosról beszélünk), poénkodik, ami csak neki az. Már jó ideje nem ugrok az ilyen hülyékre, de most valahogy érzékenyebben érint a téma, hiszen következő mondataival vétleneket kezd ekézni, információ töredékek alapján.
Hiszen máris löki, hogy bezzeg a hétvégén is mekkora baleset volt.
-Melyikre gondolsz? Kérdezem.
-Hát ahol a sok motoros ütközött egy autóssal.
-Ott nem a motorosok voltak a hibásak…kezdem, de belém fojtja a szót.
-Nem igaz, mert ilyenkor mindkettő hibás, mert a motorosok mennek, mint az állat (pár perce még az állítólag 80-nal úgymond csigázó csapatot szidta). Mantrázza a hülyeségét, ezzel párhuzamosan érzem, hogy lassan emelkedik a pulzusszámom.
Szólok. Nem kellene. Elmondom neki hogy adott esetben egy sebességét helytelenül megválasztó autós „kedvenc” kanyaromban szó szerint ledarált egy hat motorból álló, szabályosan közlekedő konvojt. Most már én mondom a magamét. Elhallgat, majd rám kérdez.
-Csak nem te is motorozol? Annyira véded őket.
-Szoktam. Válaszolom.
Innentől azonnal visszakozik, sőt, nem tudom annyira összezárni a farpofáimat, hogy verbálisan ne furakodjon be nyelve. De késő.
Ezután átvált biciklis üzemmódra. Azaz biciklis szemszögből kezdi el szidni az autósokat. Épp azokat az érveket hozza fel az autósok ellen, a biciklisek védelmében, ami mellett a motorosok ellenében pár perce még kampányolt autósként.
Tanulság? Konklúzió? Rendezhetsz te bármilyen motoroselfogadó programot, vegyülhetsz és hívhatsz magatok közé mindenféle embert, lehetsz konform hogy elfogadjanak, teljesen mindegy. Ha kell egy közlekedési, életviteli bűnbak, úgyis téged húznak elő a kalapból.
Épp ezért egy rég hallott és szívünkből szóló mondás jut már megint eszembe:
„Inkább nézzenek bűnözőnek, mint műmájer ratyinak.”
Kép forrása: cf.collectorsweekly.com
