- Szia! Egy spontán motorozás?
- Oké, persze. Készülök.
- ???
- Ja, semmi csak: átöltözöm a Cordurába, felhúzom a speckó csizmám, felveszem a motoros maszkot. Ráillesztem tartójára a gps készüléket, megnézem fel van-e töltve az okostelefonom, elteszem a szelfibotot, felveszem a protektorokat, gerinc, térd, könyök, oké, megvan. Beillesztem a sisakbeszélőt, a motoros bluetooth-t. Kell még az usb töltő alj. Felkapom a légzsákmellényt, a láthatósági mellényt, az utaskapaszkodót,, hátha lesz egy potya fuvar. Felrakom a kesztyűre a plexitörlő gumit ki tudja, lehet esni fog. Ja, el ne felejtsem a tárcsafékzárat, no meg az abus láncot, a kormányzárat. Szélvédő rendben. Tanktáska hátha...
-Tudod mit, hagyjuk, hazaértem. Jó kis kör volt.
Gyk.: A fenti sorok tartalmaznak némi túlzást, iróniát. Ha nem érted, akkor számodra ez a teljesen normális motorozás indulási rítus. Nincs ezzel gond, csak számomra érthetetlen, és pont a lényege veszik el a történetnek. De én egy őskövület vagyok. Meghalok ezek nélkül? Meg...és velük is.
Kép forrása: https://www.motorcycletourer.com
